He called the radio and threatened to kill his family – we found hidden treasure in the movie with Mel Gibson

Újabb rejtett filmkincsre bukkantam a napokban. 2022-ben készült egy thriller Mel Gibsonnal a főszerepben, amit a francia rendező, Romuald Boulanger készített. Az alapsztori szerint egy rádiós műsorvezetőt a saját műsorában fenyeget meg egy betelefonáló, hogy be fog törni a házába és meg fogja ölni a családját. Ismerős volt a történet, úgyhogy utánajártam, és kiderült számomra, hogy ez tulajdonképpen a 2019-es Talk című francia rövidfilm nagyjátékfilmes változata, amit szintén Boulanger írt és rendezett.

A Talk 2019-ben óriási sikert aratott a nemzetközi filmfesztiválokon: összesen 49 díjat söpört be, amit főként a legjobb főszereplő, illetve a legjobb rövidfilm kategóriában nyert el. Gyakran fordul elő, hogy egy díjnyertes rövidfilmet később nagyjátékfilmben is elkészítik – elsősorban horrorfilmeknél történik ilyen (remek példa erre James Wan Fűrésze, ami eredetileg szintén egy short volt).

Romuald Boulanger is felbuzdult a nagy siker után, ezért írt egy nagyjából 100 perces filmnek megfelelő forgatókönyvet, és befűzte húzónévnek Mel Gibsont; de mellette ott van még a Narnia krónikái-filmekből és a The Royals című sorozatból ismert William Moseley is.

A jól bevált történeten nem változtattak: Mel Gibson játssza az Elvis nevű rádiós műsorvezetőt, akinek van egy éjszakai műsora, és az egyik élő adás során betelefonál egy férfi, aki azt állítja, hogy ott áll a műsorvezető kertjében, és arra készül, hogy betörjön a házába és megölje a feleségét és a kislányát. Elvis tehetetlen, nem hagyhatja el a stúdiót, de még a mikrofon mellől sem állhat fel, mindenben követnie kell a titokztos fenyegetőző utasításait.

A Vonalban vagy címet kapott film egy nagyon érdekes utat járt be, ugyanis nem rögtön moziban mutatták be, és még csak nem is a rendező szülőországában, Franciaországban, hanem egy olaszországi tévécsatornán volt a premierje 2022. október 31-én, majd rögtön felrakták az internetre. Az Egyesült Államokban csak november 4-én debütált – ott is csak néhány moziban vetítették. Magyarországon teljesen elérhetetlen volt ez a produkció, mozis forgalmazót nem talált magának, és egyik streamingoldal kínálatában sincs fent a mai napig sem.

Így hát letöltöttem, és egy szabad délelőttömön leültem megnézni – bár nem sok jót vártam tőle, mivel igen alacsony értékeléseket és negatív visszajelzéseket kapott. Tény, hogy az első 15-20 percben komolyan elgondolkodtam azon, hogy talán nem érdemes rápazarolni az időmet, de onnantól kezdve, hogy érkezik az a bizonyos hívás, és beindulnak az események, le tudta kötni a figyelmemet. Félreértés ne essék, a Vonalban vagy nem egy kiemelkedő film, de mégis úgy gondolom, hogy túlságosan szigorúak voltak vele, mert véleményem szerint ez egy jól sikerült, díjnyertes rövidfilmnek a kibővített, amerikanizált verziója, ami hűen követi a zsánerre jellemző stílust, de emiatt el is követi a leggyakoribb hibáit.

Az egyik – és talán a legnagyobb – hibája, hogy nagyon gyorsan kiszámíthatóvá válik, és emiatt nem ér meglepetésként a film végi első csavar; de szerintem a rendező pontosan tisztában volt azzal, hogy sokan ismerhetik már a rövidfilmet, ezért ismerik a csattanót is, így aztán megpróbált még inkább csavarni a történeten, hogy mégis sikerüljön mindenkinek egy kis meglepetéssel szolgálnia. Ennek okán a csavar csavarjának is van egy csavarja, ami igazából már túl sok a jóból, de személy szerint engem nem zavart annyira – már csak azért sem, mert egy ponton még engem is sikerült meglepnie a filmnek.

A Vonalban vagy nem egy rossz film, nem tartozik Mel Gibson vállalhatatlan produkciói közé, de azért nem is nyújt olyan maradandó élményt. Az ember egyszer leül elé, megnézi, talán nem sajnálja a rá fordított időt, és aztán megy tovább a dolgára. A gond csak az, hogy ezt tényleg sehol sem lehet megtalálni, ezért aki meg akarja nézni, kénytelen lesz letölteni.