A NASA űrszondája óriási felfedezést tett.
A legújabb szimulációk azt sugallják, hogy egy 15 kilométer vastag gyémántréteg rejtőzhet mélyen a Merkúr felszíne alatt, ami sok pénzéhes milliárdos fantáziáját megmozgathatja. Ám az emberiség jelenlegi technológiai fejlettsége nem tart ott, hogy reális esély legyen a döbbenetes mennyiségű gyémánt kibányászására, az ugyanis nem csak a Naphoz legközelebbi bolygón, hanem azon belül is több száz kilométerrel a felszíne alatt van.
A Merkúr gyémántjának begyűjtése tehát hiú ábránd egyelőre, de Nature Communications folyóiratban nemrég publikált eredmények segíthetnek megoldani a bolygó összetételével és sajátos mágneses mezőjével kapcsolatos rejtélyeket.
Will Planet Nine be responsible for our extinction?
Read more…
A Merkúr tele van rejtélyekkel.
A Merkúrnak van mágneses mezője, bár sokkal gyengébb, mint a Földé, a felfedezés mégis váratlan meglepetésként érte a tudósokat, mert a bolygó kicsi, és geológiailag inaktívnak tűnik.
A Merkúrnak van a legelliptikusabb pályája a Naprendszer bolygói közül, ami azt jelenti, hogy távolsága a Naptól jelentősen változik. További érdekessége, hogy nagyon lassan forog a saját tengelye körül: egy napja 59 földi napig tart, azonban egy éve, amikor egy teljes kört tesz meg a Nap körül, csak 88 földi napig tart. Emiatt a napkelte és a napnyugta közötti időszak nagyjából 176 földi napba telik.
A bolygó furcsaságai ellenére a tudósok azt gyanítják, hogy valószínűleg úgy alakult ki, mint a többi szolárd bolygó: egy forró magma-óceán lehűlése következtében. A Merkúr esetében ez az óceán valószínűleg gazdag volt szénben és szilikátban, először a fémek koaguláltak benne, központi magot alkotva, míg a maradék magma a bolygó középső köpenyébe és külső kérgévé kristályosodott.
Flat Earth proponents will use an expedition to prove that our planet is not round
Read more…
A kutatók éveken át úgy gondolták, hogy a köpeny hőmérséklete és nyomása éppen elég magas ahhoz, hogy a szén grafitot képezzen, amely a köpenynél könnyebb lévén a felszínre úszott. Egy 2019-es tanulmány azonban azt sugallta, hogy a Merkúr köpenye 50 kilométerrel mélyebb lehet, mint korábban gondolták. Ez jelentősen megnövelné a nyomást és a hőmérsékletet a mag és a köpeny határán, és olyan feltételeket teremtene, ahol a szén gyémánttá kristályosodhat.
Hátrafelé mozog a Merkúr?
A Merkúr retrográd mozgása a Földről nézve szokatlan és érdekes látvány. Ez az illúzió akkor következik be, amikor a Föld gyorsabban halad el a Merkúr mellett a pályáján, és ettől úgy tűnik, mintha a Merkúr hátrafelé mozogna az égbolton.
[–>
