A Kína északi részén végigkígyózó Nagy fal a világ egyik leghíresebb építménye, az ókor igazi csodája. Számos legenda kering róla, de azt például már az – elfogulatlannak korántsem nevezhető – kínai űrhajósok is cáfolták, hogy az űrből is látszódna. Hiába 21 ezer kilométernyi hosszú ugyanis, ha a szélessége „csupán” átlagosan 9 méter, ez pedig nagyon keskeny ahhoz, hogy a magasból is kivehető legyen.
A Nagy falat az egységes Kína első császára, Csin Si Huang-ti kezdte el építeni a Krisztus előtti 210-es években, elsősorban az északi nomád törzsek (köztük a hsziungnuk, vagyis ázsiai hunok) sorozatos támadásai ellen. A 17. századig aztán ezt bővítették folyamatosan az egyes uralkodók, hol döngölt földből, hol fából, a 14. századtól pedig már téglából is – merre mi volt éppen elérhető.
Kevesen tudják, hogy nemcsak egyetlen Nagy fal létezik, sőt ami azt illeti, a ma ismert csupán a második, hiszen létezett egy nála is régebbi.
Pár évszázaddal a legendás Csin Si Huang-ti előtt élte Kína a Hadakozó fejedelemségek korát, amikor a területek fölött még hét nagyobb állam osztozott. Állandóan harcban álltak egymással, és a végső győzelmet az északnyugati Csinek szerezték meg – nem véletlenül hívják ma az ország országot Kínának (angolul: China, franciául: Chine).
2000 years of secret has appeared on the light, a new discovery of the Chinese clay army
Read more …
Hogy a fejedelemségek megvédjék egymástól a földjeiket, már abban az időszakban (nagyjából a Krisztus előtti 5. századtól) falakat kezdtek építeni. Most egy amerikai régész feltárta közülük a legnagyobbat.
A chicagói Gary Feinman mondhatni véletlenül botlott bele a fantasztikus leletbe – olvasható az NPR független hírportálon. Kína egyik keleti tartományában túrázott, és közben jó régész módjára néha alaposabban is megvizsgálta a talajt, elsősorban ősi cserépdarabkákat keresve.
Aztán elhaladt egy földből készült fal mellett, amely helyenként a 4,5 méteres magasságot is elérte. A helybéliek számára nem volt újdonság, de neki az, hogy az építmény még a Nagy fal előtti időkből származott, egy régebbi és rövidebb védműhöz tartozott.
„Azonnal észrevettem, milyen jól megtervezett. A sziklás hegyek gerincén fut végig Shandong keleti részén, és a felső szakasza meglepően remek állapotban maradt fenn”
– lelkendezett a szakember. Később a kollégáival visszatért, feltárták a falszakaszt, térképet készítettek róla, és ma már úgy gondolják, hogy több száz kilométer hosszú lehetetett eredetileg, ami kétségkívül új felfedezés.
A döngölt földből emelt falon rengeteg ember dolgozhatott, de az ókori kínaiak kiváló szervezők voltak, és alighanem a harcra összetrombitált férfiak építhették ez a bámulatos alkotást.
Még nem a külső ellenség, hanem a szomszédos, de velük konfliktusban álló fejedelemség csapatainak távol tartására, ami szintén újdonság a „klasszikus” Nagy falhoz képest. Nem valami apró csetepatéról volt szó, hiszen a végső győzelmet megszerző Csinek részéről mintegy 1,5 millió katona harcolhatott több fronton 10 éven keresztül.
Mi teszi különlegessé a kínai Nagy falat, és hogyan néz ki a legvége? Bemutatja az alábbi videó:
The scene of the object next to Chinese Chinese antiquities scientists
Read more …
