The feeling that no one can stop – the main thief who deceived the whole world

A történet középpontjában egy karizmatikus mestertolvaj áll, aki úgy tűnik el a rendőrség szeme elől, mint egy árnyék a párizsi éjszakában. Vakmerő rablásaival, kifinomult manipulációs technikáival és mesterien kidolgozott álruhái cserélgetésével a legjobban őrzött helyekről is mesteri módon illan el anélkül, hogy nyomot hagyna maga után.

A bűnöző minden mozdulatában egy bosszúval átszőtt, gondosan kivitelezett sakkjátszma részleteit vélhetjük felfedezni, amelyben a gazdagok és hatalmasok csupán bábuként szerepelnek a táblán.

Egyetlen cél lebeg a szeme előtt: leleplezni azokat, akik elárulták az apját, és igazságot szolgáltatni – bármi áron.

A sorozat főhőse, Assane Diop (Omar Sy), egy szenegáli bevándorló fia, aki gyerekkorában tragikus veszteséget szenvedett el. Apját, Babakar Diopot, aki hűséges sofőrként dolgozott egy francia milliárdos, Hubert Pellegrini szolgálatában, ártatlanul megvádolták egy felbecsülhetetlen értékű nyakék ellopásával. A férfi képtelen volt megvédeni magát a hatalmas befolyással bíró munkaadójával szemben, és nem sokkal később rejtélyes körülmények között meghalt a börtönben, magára hagyva tinédzser fiát.

A fiatal Assane számára apja egyetlen örökséget hagyott hátra: egy példányt Maurice Leblanc híres könyvéből, Arsène Lupin, a tolvaj úriember című regényt. A könyvben íródott történet annyira mély benyomást keltett a főhösben, hogy felnőttként az ikonikus karaktert, a tolvajok királyát, Arsène Lupin-t tekintette példaképének. Mestertolvajként és zseniális manipulátorként saját maga is Lupin módszereit alkalmazza, hogy leleplezze azokat, akik tönkretették az életét.

Az első nagy rablás – a Louvre és a legendás nyakék

Az egyik legemlékezetesebb jelenet a Louvre Múzeumban játszódik, ahol Assane látszólag egy egyszerű takarítóként dolgozik, de valójában egy mesterien megtervezett rablásra készül.

A kitűzött célja nem más, mint a „Királynő Nyakékének” elcsenése, amelyet egykor Marie Antoinette birtokolt, és amelyet évekkel korábban loptak el a Pellegrini család birtokáról.

Assane csapata egy aukció közben csap le, a káosz pedig egy ritkán látott üldözésbe torkollik – egy ponton még egy autó is átszáguld a Louvre üvegfalán.

Ekkor jön a csavar: Assane valójában nem egy szimpla hétköznapi bűnöző, hanem egy bosszút forraló zseni, aki minden lépését alaposan megtervezi. A nagy lopás csak a kezdetet jelenti számára, ugyanis célja a vagyonokat érő ékszer megszerzése mellett a Pellegrini család lebuktatása is.

A tökéletes álruhák mestere

Assane igazi kaméleonként változtatja meg kinézetét és viselkedését. Egyik nap szerény IT-szakemberként, másnap öntelt milliomosként, esetenként pedig komor börtönőrként jelenik meg. A testtartása, a beszédstílusa, de még a járása is teljesen átalakul, miközben más emberek bőrébe bújik.

Egy emlékezetes jelenetben például postásnak öltözik, és teljesen hitelesen adja elő szerepét, amikor egy drága luxusapartmanba belépve minden gyanútlan jelenlévőt megtéveszt. Egy másik esetben biciklis ételfutárként szökik meg a rendőrök elől, akik azt hiszik, már sarokba szorították – ám ekkor több tucat azonos ruhába öltözött futár tűnik fel a helyszínen, teljes zűrzavart okozva a hatóságoknak. Assane olyan mesterien használja ki az emberek előítéleteit, hogy senki sem veszi észre, hogy a zseniális bűnöző az orruk előtt tűnik el.

Egy rendőr, aki sejti az igazságot

Miközben Assane látványos rablásokkal, trükkökkel és átverésekkel halad előre a tervében, egyetlen rendőr kezd gyanakodni rá. Youssef Guédira, egy éles eszű nyomozó, aki rajong az Arsène Lupin-könyvekért, rájön, hogy Assane valójában Lupin modern kori megfelelője lehet. Ő az egyetlen a rendőrségen, aki észreveszi az összefüggéseket a klasszikus regények és a valóságban zajló bűncselekmények között.

Ám hiába áll a nyomában, Assane mindig egy lépéssel előtte jár. A macska-egér játék egyre intenzívebbé válik, miközben Assane próbálja bizonyítani apja ártatlanságát, és Pellegrinit a törvény elé állítani.

A sorozat mögött húzódó társadalmi kérdések

A Lupin egy mesterien kivitelezett heist-sztori, de valójában, ha alaposan megvizsgáljuk a sorozat mondanivalóját és lerántjuk a fátylat a háttérben zajló eseményekről, finoman a napjainkban felmerülő társadalmi kérdéseket is boncolgatja. A sorozat rávilágít arra, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a bevándorlók leszármazottainak Franciaországban, hogyan kezelik a hatóságok a társadalom különböző rétegeit, és hogyan használják ki a hatalmasok a rendszer gyengeségeit saját javukra. Assane nem egyszer használja ki a felső osztály előítéleteit és arroganciáját, hogy végrehajtsa terveit.

A főhős egyik legfontosabb megállapítása: „Azok, akik a csúcson vannak, nem néznek lefelé.” Ez a gondolat a sorozat egyik vezérmotívuma is, hiszen Assane erre építi a rablásait – tudja, hogy az elit egyszerűen nem figyel azokra, akiket nem tart magukkal egyenrangúnak.

A Lupin történetében ugyan egy akciódús bűnügyi történetnek lehetünk tanúi, azonban a társadalmunkra hatóan is görbe tükröt tart, amely megmutatja, milyen veszélyes lehet alábecsülni azt a személyt, akit maga a társadalom használt ki, aki mindig egy lépéssel előrébb jár az állami szervek előtt.

A sorozat fogadtatása

A “Lupin” első évada kiemelkedő kritikákat kapott világszerte. A Rotten Tomatoes oldalon 98%-os tetszési indexet ért el, az értékelések szerint Omar Sy könnyedén hozza a karaktert, és a sorozat méltó az eredeti anyaghoz. A Metacritic oldalon 82/100-as pontszámot kapott, ami szintén a kritikusok elismerését támasztja alá.

A PORT.hu egyik felhasználója így vélekedett: “Szórakoztató sorozat, elképesztően művészi zenei kísérettel, mind a három évadban. Omar Sy-nak jól áll ez a szerep.

Egy IMDb-felhasználó szerint „Ez a sorozat zseniális! Assane karaktere hihetetlenül karizmatikus, és minden epizód újabb meglepetést tartogat.”

A Metacritic szerint a széria „izgalmas, intelligens és tele van váratlan fordulatokkal”. 

Érdekességek a francia tolvajlás világából

Franciaország híres a trükkös kezű zsiványok kifinomult módszereiről, különösen a turisták által látogatott helyeken, tömegközlekedési pontokon és járatokon. Néhány gyakori illegális fortélyaik között egészen ravasz megoldásokkal csalják tőrbe a polgárokat:

• A blokkoló: A mozgólépcső végénél az egyik tolvaj hirtelen megáll, torlódást okoz, miközben társa kihasználja a zűrzavart, hogy értékeket lopjon.

• Az ütköző: A bűnöző szándékosan nekimegy az áldozatnak a tömegben, elterelve a figyelmét, míg társa elemel valamit a zsebéből vagy táskájából.

• Az álturista: A fosztogató turistának adja ki magát, útbaigazítást kér egy térképpel, miközben társa az áldozat figyelmetlenségét kihasználva cseni el az értéket őrző tárcát, órát, telefont a táskájából vagy zsebéből.

• A zsebmetsző: Az értékekre áhítozó zsivány felkeveredik a tömegközlekedési járatra, majd tolakodást követően kimetszi az értékeket a figyelmetlen utasok zsebeiből.

Hogyan védekezzünk a zsebtolvajok ellen?

• Mindig figyeljünk értékeinkre, és ahol lehet, szorítsuk kezeink közé értékeinket, különösen zsúfolt helyeken.

• Táskáinkat tartsuk zárva, és lehetőség szerint a testünkhöz közel.

• Ha valaki túl közel kerül hozzánk vagy szokatlanul viselkedik, legyünk óvatosak és ha gyanút fogunk, kiáltsuk a rendőrség, vagy ha Franciaországban tartózkodunk, ebben az esetben a “voleur, policier” kifejezéseket.

A Netflixen bemutatott Lupin sorozat lebilincselő kikapcsolódást nyújt, ahol tanúi lehetünk a tolvajlás kifinomult, már-már professzionálisan kivitelezett technikáinak, a manipuláció szomorú, de igazságos művészetének és a ravasz átverések fordulatos, szó szerint lebilincselő hátterének. A történet sok szituációban a mestertolvaj briliáns húzásaira fókuszál, de a legfontosabb mondandója arra is emlékeztet, hogy a valós életben is érdemes résen lenni, hiszen a megtévesztés és a fortélyos trükkök nem minden esetben a képernyőn léteznek.

Kukkants bele a Lupin első évadának hivatalos előzetesébe.